7

Veszteségek

A terem ismertetése

Minden háború legfájdalmasabb része az emberek halála. A statisztikák, a milliós számok mögött mindig ott rejlik az egyéni sors.

Egy háborúban általában vannak győztesek és vesztesek. 1648, a vesztfáliai béke óta Európa megtanulta: ha egy háború után stabilitást akar, akkor a konfliktusokat érdekbeszámításos békével kell lezárni. A győztes nem vihet mindent, a vesztes nem lehet teljesen vesztes. Az első világháború, a Nagy Háború nemcsak új tapasztalatokat, új jelenségeket eredményezett, nemcsak új tudásokat hozott létre, de régi, bevált tudások elfelejtésére is ösztönzött. A győztesek azt gondolhatták, hogyha ebben a nagyon nagy háborúban nyernek, akkor mindent vihetnek. Elfelejtettek valamit, amiért utóbb aztán mindenki – győztes is, vesztes is – nagyon nagy árat fizetett.

Minden háborúban a legfájdalmasabb az emberek halála. Amikor összesített statisztikákat olvasunk, akkor a nagy számok személytelenné válnak, s így hajlamosak vagyunk elfeledkezni a visszavonhatatlan hiány kínzó érzéséről. Az államok a fegyveres szolgálatban elhunytakat hősi halottként tartják számon – emléküket katonatemetők, szobrok, emlékművek, emlékhelyek őrzik. A társadalmi emlékezet már jóval illékonyabb – különösen akkor, ha az adott családnak már nincs személyes tapasztalata az elhunyttal. Éppen ezért száz esztendő távlatából talán érdemesebb úgy fogalmazni: akik meghaltak, nagyapáink, dédapáink esetleg ükapáink voltak; olyanok, akik családjainkhoz tartoztak. Ők nem csak az első világháború halottai, hanem családjaink halottai. Emlékük nemcsak az államé, hanem mindannyiunké.

 

 

„A béke nem volt béke. Függetlenek vagyunk, de öröm helyett csak remegni tudunk. A biztonságérzés talán vissza sem jön többé a szívünkbe.”
Babits Mihály

„Ha összegeznem kell a 20. századot, azt mondanám, hogy az a legnagyobb reményeket támasztotta, amelyeket az emberiség valaha táplált, és szét is rombolt minden illúziót és eszményt.”
Yehudi Menuhin

„Európát nem lehet uralni, csak megosztani a többiekkel.”
G. K. Chesterton

„Országunk feldarabolása azonban csodálatosan és tragikusan egybeesik szellemi önállóságunk kialakulásával. Századok óta most jelentkezünk először függetlenül, mint szellemi egység. A fájdalom, amelyet ez okoz, már azt jelenti, hogy vagyunk, hogy itt élnünk és halnunk kell, azt létezésünkkel hirdetjük.”
Kosztolányi Dezső

Megosztás

További termek

Szobrok

A bejáratához állított szoborcsoport a magyar tábori vadászoknak állít emléket. A kijáratnál Orbán Antal Bajtársak című szobra látható.

1

Hogy volt?

A 19. századi változások azt az illúziót láttatták, hogy Európára végérvényesen beköszöntött a boldog békeidők időszaka.

2

Vágóhíd

A háború borzalmai világossá tették: az ember élete adott esetben értéktelenebb lehet, mint egy haszonállaté.

3

A nők százada

A nagy háború idején tapasztalt változások megkövetelték a nők társadalmi és gazdasági helyzetének újragondolását.

4

Mozgósítás

A háború társadalomszervező elvvé lett – és ez az elv mindent felülírt: a családi kötelékeket, a közösségi normákat, a piac szabályait.

5

Front

Mit jelent egy lövészárokban a sárral, férgekkel együtt élni, mit jelenthet a darabka földdel azonosított „haza” fogalma? A harcmező kérdései.

6

Propaganda

Egy háborúban fontos, hogy mi van a harcolók lelkében. A gyűlöletkeltés, az emberi minőség kiiktatása az érzelmi kultúra részévé vált.

7

Veszteségek

Minden háború legfájdalmasabb része az emberek halála. A statisztikák, a milliós számok mögött mindig ott rejlik az egyéni sors.