1

Hogy volt?

A terem ismertetése

A 19. századi változások azt az illúziót láttatták, hogy Európára végérvényesen beköszöntött a boldog békeidők időszaka.

A 19. század nagy gazdasági, társadalmi, politikai változásai azt a meggyőződést sugallták, hogy az emberiség tökéletesedik – általános meggyőződésként jelent meg a haladásba vetett hit. S ezt látszólag alátámasztották azok a vívmányok, amelyek az ember és természet viszonyát jellemezték. A technikai találmányok komfortosabbá tették az emberek életét; érzékszerveinek hatósugarát meghosszabbították, hiszen telefonon a távolban lévőkkel is szót értett, a távíró pedig páratlan gyorsasággal szállította az információkat. A beköszöntő 20. század, ha nem is a földi Paradicsom, de a jólétbe tartó konszolidáció ígéretét hordozta.

Sok jel utalt arra, hogy a haladáshit ingatag lábakon áll. Már az is kérdéses volt, hogy mi az emberiség úgymond „normális” állapota. Volt, aki az egymás közti háborúskodást vélte természetesnek, más bízott abban, hogy civilizációnk éppen azért életképes, mert ezt meg tudja akadályozni. Az európai közösségképzésben a keresztény univerzalizmus helyett egyre nagyobb szerepet kapott a nagyon is világi nemzeti gondolat és a neki megfelelő politikai akarat. A nemzeti világkép birodalmi köntösben is megjelent, ami jelentős hatalmi nyomatékot adott a nacionalizmusnak. S mindegyik nacionalizmus éhes volt – vágyott a máséra. Az 1815 óta tartó európai stabilitásrendszert a 19. században a nemzeti mozgalmak sokszor korrigálták, de nem kérdőjelezték meg. A 20. század elejére azonban kiderült: a feszültségek szétfeszítik az addigi kereteket – a birodalmi vágyak és a nacionalizmus egyvelege felrobbantja az eddigi világot.

 

„Ez hát a hírhedt XX. század!”
Oláh Gábor, 1914. július 29.

„Az I. világháború nem azért tört ki, mert az államok megszegték, hanem mert betű szerint teljesítették kötelezettségeiket.”
Henry Kissinger

„Háború! Megtisztulás volt ez, felszabadító érzés, ami átjárt bennünket, és elképesztő remény.”
Thomas Mann, 1914.

„A biztonságérzés és nyugalom eltűnt a világból, ez tűnt el legelőször.”
Babits Mihály

 

TÁRGYAK

magyar gyártmányú Frommer pisztoly
(Had- és Kultúrtörténeti Egyesület)

német „Pickelhaube” sisak
(Herman Ottó Múzeum)

Ferenc József mellszobra
(K. Mlinárik László)
 
II. Vilmos mellszobra
Tolnai Világlapja, 1914. október 25.
(Makai László)


 

Megosztás

További termek

Szobrok

A bejáratához állított szoborcsoport a magyar tábori vadászoknak állít emléket. A kijáratnál Orbán Antal Bajtársak című szobra látható.

1

Hogy volt?

A 19. századi változások azt az illúziót láttatták, hogy Európára végérvényesen beköszöntött a boldog békeidők időszaka.

2

Vágóhíd

A háború borzalmai világossá tették: az ember élete adott esetben értéktelenebb lehet, mint egy haszonállaté.

3

A nők százada

A nagy háború idején tapasztalt változások megkövetelték a nők társadalmi és gazdasági helyzetének újragondolását.

4

Mozgósítás

A háború társadalomszervező elvvé lett – és ez az elv mindent felülírt: a családi kötelékeket, a közösségi normákat, a piac szabályait.

5

Front

Mit jelent egy lövészárokban a sárral, férgekkel együtt élni, mit jelenthet a darabka földdel azonosított „haza” fogalma? A harcmező kérdései.

6

Propaganda

Egy háborúban fontos, hogy mi van a harcolók lelkében. A gyűlöletkeltés, az emberi minőség kiiktatása az érzelmi kultúra részévé vált.

7

Veszteségek

Minden háború legfájdalmasabb része az emberek halála. A statisztikák, a milliós számok mögött mindig ott rejlik az egyéni sors.