Minden háború legfájdalmasabb része az emberek halála. A statisztikák, a milliós számok mögött mindig ott rejlik az egyéni sors.
Egy háborúban általában vannak győztesek és vesztesek. 1648, a vesztfáliai béke óta Európa megtanulta: ha egy háború után stabilitást akar, akkor a konfliktusokat érdekbeszámításos békével kell lezárni. A győztes nem vihet mindent, a vesztes nem lehet teljesen vesztes. Az első világháború, a Nagy Háború nemcsak új tapasztalatokat, új jelenségeket eredményezett, nemcsak új tudásokat hozott létre, de régi, bevált tudások elfelejtésére is ösztönzött. A győztesek azt gondolhatták, hogyha ebben a nagyon nagy háborúban nyernek, akkor mindent vihetnek. Elfelejtettek valamit, amiért utóbb aztán mindenki – győztes is, vesztes is – nagyon nagy árat fizetett.
Minden háborúban a legfájdalmasabb az emberek halála. Amikor összesített statisztikákat olvasunk, akkor a nagy számok személytelenné válnak, s így hajlamosak vagyunk elfeledkezni a visszavonhatatlan hiány kínzó érzéséről. Az államok a fegyveres szolgálatban elhunytakat hősi halottként tartják számon – emléküket katonatemetők, szobrok, emlékművek, emlékhelyek őrzik. A társadalmi emlékezet már jóval illékonyabb – különösen akkor, ha az adott családnak már nincs személyes tapasztalata az elhunyttal. Éppen ezért száz esztendő távlatából talán érdemesebb úgy fogalmazni: akik meghaltak, nagyapáink, dédapáink esetleg ükapáink voltak; olyanok, akik családjainkhoz tartoztak. Ők nem csak az első világháború halottai, hanem családjaink halottai. Emlékük nemcsak az államé, hanem mindannyiunké.
◆
„A béke nem volt béke. Függetlenek vagyunk, de öröm helyett csak remegni tudunk. A biztonságérzés talán vissza sem jön többé a szívünkbe.”
Babits Mihály
„Ha összegeznem kell a 20. századot, azt mondanám, hogy az a legnagyobb reményeket támasztotta, amelyeket az emberiség valaha táplált, és szét is rombolt minden illúziót és eszményt.”
Yehudi Menuhin
„Európát nem lehet uralni, csak megosztani a többiekkel.”
G. K. Chesterton
„Országunk feldarabolása azonban csodálatosan és tragikusan egybeesik szellemi önállóságunk kialakulásával. Századok óta most jelentkezünk először függetlenül, mint szellemi egység. A fájdalom, amelyet ez okoz, már azt jelenti, hogy vagyunk, hogy itt élnünk és halnunk kell, azt létezésünkkel hirdetjük.”
Kosztolányi Dezső
Megosztás
A bejáratához állított szoborcsoport a magyar tábori vadászoknak állít emléket. A kijáratnál Orbán Antal Bajtársak című szobra látható.
A 19. századi változások azt az illúziót láttatták, hogy Európára végérvényesen beköszöntött a boldog békeidők időszaka.
A nagy háború idején tapasztalt változások megkövetelték a nők társadalmi és gazdasági helyzetének újragondolását.
A háború társadalomszervező elvvé lett – és ez az elv mindent felülírt: a családi kötelékeket, a közösségi normákat, a piac szabályait.
Egy háborúban fontos, hogy mi van a harcolók lelkében. A gyűlöletkeltés, az emberi minőség kiiktatása az érzelmi kultúra részévé vált.
Minden háború legfájdalmasabb része az emberek halála. A statisztikák, a milliós számok mögött mindig ott rejlik az egyéni sors.
Tisztelt Látogató!
A kommunista vezetőket bemutató adatbázisunk az 1989-ben megjelent Segédkönyv a politikai bizottság tanulmányozásához című kötet online változata.
A jelenleg 532 életrajzot, 6902 kronológiai adatot, valamint 990 bibliográfiai tételt tartalmazó digitális adattár folyamatosan bővül, így a Kommunizmuskutató Intézet megkezdi az állampárti diktatúra többi irányító szervezetére, azok képviselőire vonatkozó adatok összegyűjtését és publikálását.
A több évet igénybe vevő kutatómunka eredményeképp bemutatjuk majd a korszak parlamenti képviselőit, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, valamint a KISZ Kb stb. vezető testületeinek tagjait.
Tovább
