A háború minden résztvevő ország társadalmát a maga szolgálatába állította. Katonai értelemben nem, de társadalmi értelemben már az első világháború is totális háború volt. Ez annyit jelentett, hogy az addig is már választójogot követelő nőmozgalmak mögé egy olyan társadalmi valóság szerveződött, amely megkerülhetetlenné tette a nők gazdasági szerepvállalásának kiterjesztését, s így a nők társadalmi helyzetének újragondolását. A nők addig a történelem kevéssé nevesített résztvevői voltak – a 20. században pedig egyre inkább egyenrangú szereplők lettek. Ez persze azt is jelentette, hogy a háború eredményeképpen tömegtársadalmak jöttek létre – a tömegek a háború végére a történelem főszereplőivé váltak. A későbbi diktátoroknak is őket kellett megnyerni.

◆

„A háború a nemzet minden tagját katonává avatta. Az asszonyokat is.”
Budapesti Hírlap, 1915

„A dolgozó asszonyok éppen olyan hős katonái a háborúnak, mint maguk a küzdő férfiak.”
Képes Újság, 1916

„A nők hamarosan politikai tényezők lesznek.”
Dr. Aletta Jacobs, Hollandia első női orvosa, 1915

TÁRGYAK

Háborús főzőkönyv (1915)
(Gödöllői Városi Múzeum)
⚔
ólomkatonák a császári és királyi 5. dragonyosezderdből
(Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum)
⚔
ételhordó II. Vilmos és Ferenc József arcképével
dísztányér "Istenért, Királyért, Hazért 1914-1915" felirattal
(K. Mlinárik László)
⚔ 
archív fényképek
bizonyítvány főzőtanfolyam elvégzéséről, iskolai füzet
gyerekjátékok: kéményseprő baba, mackó, nyuszikordé
kislány és kisfiú portréja, festmény
konyhai felszerelések: porcukorszóró, teaszűrő, derelyeszaggató
stoppolófa
Verne Gyula: Észak a Dél ellen (1915) 
(Makai László)