A nagy robbanás módja mindazt ötvözte, amit a megelőző időszak vívmányként könyvelt el. A haladáshit azt is jelentette, hogy az emberi életet sikerül meghosszabbítani – az orvostudomány emberei egyfajta világi papként képesek megváltást hozni. Ezért őrizték és őrzik a latint mint saját nyelvet, s ezért különböztetik meg magukat a ruházatukkal is. S valóban: a háború felgyorsította azokat a folyamatokat, amikkel emberek életét lehet megmenteni; hiányzó végtagjaikat pótolni; esztétikailag az embert újraformálni; a fizikai fájdalmat enyhíteni. Persze egy ilyen küzdelem mindig csak fél sikert hoz: van, ami ellen az orvoslás mindig is hatástalan. Másfelől az is kiderült, hogy a 19. század minden humanista szólama ellenére adott esetben az ember élete értéktelenebb lehet, mint egy haszonállaté. A háború megmutatta: a szavak realitása sokszor nem más, mint az illúzió realitása.

◆

„Háborúban a katona élete 2 fillér – egy lóé pedig 4.”
B. Sárközy Gergely

„A kutyák hűségesen intézték a levelezést, minden politikai érzék és faji gyűlölet nélkül, annak a lövészároknak adva az előnyt, ahonnét csalogatóbb ételszag áradt.”
Pásztor József, 1915

„Nappal a legnagyobb időt tetvészkedéssel töltjük. A tetvek vörösre marják a testünket.”
Zelenák György, 1914

„Nincs a háborúnak irtózatosabb eszköze, mint a gáz. Nagyobb pánikot előidézni, mint gázzal, nem lehet.”
Dr. Kemény Gyula ezredorvos, 1915

TÁRGYAK

Hadikórház imakönyv
(Had- és Kultúrtörténeti Egyesület)
⚔
kar- és lábprotézis
(Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múezum)
⚔
csontfűrész, csontkés, csontvéső
fecskendők, nyeles tű
fogtükör, gégészeti tükör, szemészeti tükör
fonendoszkóp
sebészkészlet
spatula
(Katona József Múzeum)
⚔ 
amerikai és osztrák-magyar kötszerek
(Kiss M. Jenő)